Hogy mi az élet célja ?

Egyszer, majd megfogalmazódik benned....

Ne csak álmodozz róla,

De megvalósítani is tudd a terved !

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Evezz, evezz az élet tengerén,
evezzen feléd egy suszterlegény,
de ne börköténnyel, kaptafával,
ha nem szerelemmel, boldogsággal.
Holnap elhozom az emlékkönyvemet anyukámtól. Böghetnékem van.

 ¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Amíg kicsi a lány, szereti a babát,

a fiú meg a lovaskatonát.

Aztán megfordul a világ: a fiú szereti a babát,

a lány meg a lovaskatonát.

-------------------------------------

Nem azok a jó barátok, akik emlékverset írnak,

Hanem akik veled együtt nevetnek és sírnak...

***********************************************

Szép kislánynak naplójába

mit is tudnék írni?

Ne tanulj meg (kicsi) ...

soha-soha sírni!

Legyen boldog minden órád, perced!

Hisz érted is eljön majd a mesebeli herceg.

-------------------------------------

Fiúk előszeretettel írták:

 

Kis Petőfi nem vagyok,

verset írni nem tudok,

ezért csak azt kívánom,

légy boldog e világon!

 oooooooooooooooooooooooooooooooooooooo

A virág elhervad,

Levele lehull.

Az emlék megmarad,

Élj boldogul!

 

&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&

 

Evezz, evezz az élet tengerén

S kalauzoljon utadon a remény

Ha utadon valami baj ér,

Legyen rövid, mint e kis költemény!

 

&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&

 

Keress, álmodjál, ébredj fel,

Csalódjál, mert csalódni kell.

Én csak azt kívánom:

Hoszú legyen álmod,

Ébredésed késő,

S kicsiny csalódásod!

 

***********************

 

A te szemed olyan kerek,

Ahányat lát, annyit szeret.

 

***********************

Tanuld szeretni a szépet,

Hidd a jót és az igazat.

S remélhetsz boldog életet.

 

××××××××××××××××××××

 

Sokat gondol valaki rád,

mikor nem is érzed.

S hogy a szívem néha fáj...

nem is olyan vétek.

Veled lennék lépten nyomon

s a tavaszi fényben

Elsuttognám csöndesen,

Hogy meghalnék érted...

 

××××××××××××××××××××

 

Mi az emlékezet?

Egy szépen nyíló virág,

Ha gondját viseled,

Éled, s nyílik tovább.

De ha gondjaidat

Elfordítod róla,

Elhervad, elszárad,

Mintha nem lett volna soha!

 ♣♣♣♣♣♣♣♣♣♣♣♣♣♣♣♣♣♣♣♣♣♣♣♣♣♣♣♣♣♣♣

Ha majd egyszer, sok év múlva 
Hajad fehér lesz, s kezed reszkető... 
A kisunokáid közt üldögélve, 
A legkisebb egy könyvet vesz elő. 

Te felnyitod a könyv tetejét, 
Eszedbe jutnak a régi arcok, 
Melyeket már takar a sír, 
A kisunokák összesúgnak... 
Nézd! A nagymama sír.

--------------------------------

Mint virágos völgy ölében 
Kis pataknak habjai, 
Oly vidáman follyanak le 
Életednek napjai. 

Óh, ne gondold, hogy a jövő 
A jelennél szebb legyen, 
Gyermekkorod boldog álmát 
Nem pótolja semmi sem. 
Csak amikor életednek 
Rózsafája már lehullt, 
Akkor látod mennyi szépet 
Rejt magába a múlt.

 

 

Oldal: *Emlékversek*
Bogesz oldala, ahol mindent megtalálsz. - © 2008 - 2024 - bogeszoldala.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat